Drága Barátnőm!
Nagy vágya volt Péternek egy fiókos dohányzóasztal, így hosszas keresgélés után rátaláltam egy használt fenyőfaasztalra az interneten. A fenyő sárgás színe nem illett a nappalinkba ezért átfestettem és kicsit megbolondítottam.
A fiók azért volt fontos, mert elrejti a távirányítókat, jegyzetfüzetet, tollat, apróságokat, amikre szükségünk van a mindennapokban. Eddig mindig az asztal tetején voltak, amitől rendetlenség érzetem volt, most pedig nagy örömömre elnyeli őket a fiók.
Az asztalt kicsit karcos volt, ezért fatapasszal kijavítottam a hibáit. 1 óra múlva kicsit megcsiszoltam a javításokat, majd szárazra töröltem. Utána egy vízbázisú alapozóval lealapoztam, hogy biztosan eltűnjenek a fenyőfa sötét csomói, majd száradás után a Lignocolor termékcsalád fehér színű krétafestékével festettem át. Ez a krétafesték nagyon gyorsan szárad ezért amikor befejeztem az első réteget, szinte azonnal hozzákezdhettem a második réteghez. Amikor elkészültem, a maradék fehér színhez adtam 3 csepp bronz árnyalatot, így egy éppen csillogó, de nagyon halvány festéket kaptam, ami látszik a fehér felületen, de nem hivalkodó. Ezzel kezdtem szép lassan, végig pecsételgetni a festékbe mártott szivaccsal a stencilt.
Ez türelmet igénylő feladat, figyelni kell, hogy ne legyen nagyon festékes a szivacs, mert könnyen befolyhat a stencil alá a festék, ami nem szép látványt eredményez. Hengerrel gyorsabban haladtam volna, de nagyon kevés festékem maradt, így a nehezebb megoldás maradt. Soronként, szép lassan haladtam a díszítéssel, de megérte, mert sehol sem folyt meg a minta és végül nagyon szép lett az asztal teteje.
Az asztal szélein és a lábakon is szárazecset technikát alkalmaztam, így ott is kapott egy kis izgalmas csillogást a felület.
Végül finom csiszolópapírral átcsiszoltam, majd portalanítottam. Fehér színű wax segítségével zártam a felületét, amitől sejtelmesen csillogó lett.
Nagyon jól mutat a nappaliban, le is fotóztam neked, de majd gyere át megnézni, mert élőben még szebb!
Addig is szeretettel ölellek.
