Elmentem egy jobbagyféltekés rajztanfolyamra, mert mindig is szerettem volna megtanulni rajzolni. Portrét rajzolni igazán nagy kihívás volt számomra, de azt se tudtam, hogyan fogjak hozzá.
A tanfolyamot a Római parton tartották a Duna mellett. A jobb agyféltekés rajzolás egy olyan módszer, amely háttérbe szorítja a bal agyféltekés gondolkodást, működésre bírja a jobb agyféltekét, és összehangolja a két agyfélteke működését. A tanulás egyszerű rajzfeladatokkal indult, ahol maximum csak egy-két dologra kellett figyelni, majd folyamatosan nehezítették a feladatokat, amivel a látásmód megváltozik, a jobb agyfélteke működésbe lép, és így a rajzaink minősége látványos fejlődésnek indult. A tanfolyam végére a megváltozott látásmódnak és a jobb agyfélteke intenzív működésének köszönhetően le tudtuk rajzolni azt, amit valóban láttunk, és képesek lettünk élethű, szinte művészi alkotásokat létrehozni.
1 nap, délelőtti feladat: Rajzoljuk le a terem sarkát majd utána a mellettünk ülő személyt. Így sikerült, nagyon béna lett.
Utána kaptunk jó pár instrukciót, mit hogyan kellett volna, így az 1 nap végére le kellett tudnunk rajzolni a saját cipőnket. Természetesen árnyékokkal, arányosan. Én lepődtem meg legjobban, hogy fel lehet ismerni a szandálomat.
Mindenkié nagyon jól sikerült, kezdett megjönni az önbizalmunk az első nap végére! Íme:
2. napi feladat, átismételve az előző napon tanultakat, egy összegyűrt papírt kellett lerajzolni, árnyékokkal.
Nem volt egyszerű, de mindenki megoldotta. Ki is ragasztottuk az ablakokra, hogy megcsodálhassuk egymás műveit.
Egy Római parti ebéd és séta után egy "negatív" rajzot készítettünk. A muskátli (fehér) nem látszik, a mögötte lévő tér pedig fekete. Érdekes rajzok születtek:
3. nap délelőtti feladat. A terem sarkát kellett ismét lerajzolnunk. Érdemes összehasonlítani az első napi próbálkozással!
Mindenféle szögből a terem sarka, ahogyan az asztalnál ülve láttuk és rajzoltunk.
3.nap - ismét rengeteg mindent tanultunk. Dél körüli feladat: legyen a neve George.
Rengeteg különböző "George" rajz született, szintén az ablakon nézhettük meg egymás műveit. Itt már kezdtek kialakulni a különböző stílusaink is.
3.nap délután - egy lány az újság címlapjáról. Nem lett tökéletes de én nagyon boldog voltam, hiszen ez volt az első portré az életemben.
4.nap - Önarckép - az első napon készült egy fotó mindenkiről. A kinyomtatott fotóról kellett lerajzolnunk önmagunkat a tanultak alapján. Ez érdekes és egyben nagyon nehéz feladat volt.
4. nap végén, mindenki kitette az első rajzát a szomszédjáról és a címlap portrét. A teremben körben láthatóak voltak az első próbálkozásaink és a 4. nap végeredménye is. Láthatóan mindenki nagyon sokat tanult, fejlődött és nem utolsó sorban nagyon sokat nevettünk.
Nagy szeretettel ajánlom nektek! Feltölt, kikapcsol és még rajzolni is megtanít.
Pár hónap múlva a férjemről rajzoltam egy portrét a születésnapjára. Soha nem örült még ennyire, semmilyen ajándéknak, már ezért is megérte elmenni a tanfolyamra!