Otthon, édes otthon

Malagai utazás

Új élet, fantasztikus utazások

2018. január 12. - Csilla Artiroka design

Amikor kirepültek a gyerekek és eladtuk a házat, teljesen átalakult az életünk. Amint megtaláltuk a kisebb házat és nagyjából lakhatóvá is tettük, megbeszéltük a párommal, hogy mostantól elkezdünk élni, utazni. Ahogy Pásztor Anna és Kiss Tibi zseniális dala szól: kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni. Régebben is utazgattunk, de most belehúzunk.  Szeretünk lecsapni az olcsó jegyekre, így törzsutasok lettünk a Wizzairnél.  10 ezer Ft-ért mentünk oda-vissza Malagába a téli hidegből a spanyol tavaszba. Ilyenkor a szállások is jóval olcsóbbak, mint nyáron, mi a Booking oldalán szoktunk nézelődni, szállást foglalni. Ha ezen a LINKEN regisztrálsz és foglalsz magadnak szállást, 10% visszatérítést kapsz, amit a második foglaláskor tudsz majd érvényesíteni. Az utazásunk első napja kicsit esős volt de a második napon napsütésre ébredtünk, és csodás látvány fogadott a teraszról. 

 

Pihentünk, végre napoztunk és terveztük a következő napokat. Másnap megmásztuk a Monte del Faró hegyoldalt. Csodálatos kilátás lett a jutalmunk.

 

Utána az Alcazaba csodás kertjeiben gyönyörködtünk, ez kihagyhatatlan, ha valaki Malagába megy! A palotát a IX. században kezdték építeni és a XI. században jelentősen kibővítették.  Vasárnap ingyen látogatható!

 

 

 

 

Mesés kertek, apró zugok, szökőkutak, csobogók, virágzó növények, rózsaligetek és narancsfák között sétáltunk, olyan mintha egy mesébe csöppent volna az ember. A sok turista mellett februárban még el lehet kapni egy-egy "üres" pillanatot is a fényképezőgéppel. 

 

 

 

Egy mókussal is találkoztunk, profin közlekedik a vízszintes várfalon. 

 

A bejárati kapu mellett egy római színház 1950-ben feltárt romjai találhatók. 

 

 

Amikor leültünk az évszázadok óta "sokat látott" nézőtér köveire egy vörös "tigris" végigsétált a porondon.  Olyan büszkén lépkedett, mintha Ő lenne a római színház mindentudója. Ki tudja, elvégre a mondás szerint egy macskáknak 7 élete van. 

 

A látogatás után megnéztük a város székesegyházát ami a város fölé magasodik. Igazán lenyűgöző látvány.  A barcelonai La Sagrada Familiához hasonlóan, a La Manquita is befejezetlen: két tornyot terveztek hozzá, de csak egy készült el. Erre utal a neve is, mely spanyolul egykezű hölgyet jelent. 

Onnan nem messze található Picasso szülőháza, illetve előtte található a szobra is. A Plaza de la Merced téren számos remek kávézó, étterem, és koktélbár található. Annyira tele vannak, hogy mi nem tudtunk beülni egy kávéra, pedig csodás napsütés volt.  A Picasso múzeumba járva eszembe jutott a 10 évvel ezelőtti látogatásunk.  A kisfiam, aki akkor 10 éves volt, megjegyezte, hogy ilyet mindenki tud rajzolni, miért kell ebből kiállítást nyitni. :-)  


 

Innen a tengerpart felé sétálva igen érdekesen nőnek a pálmafák. A koronájukból hangos papagáj csiripelés hallatszott, néha azért látni is engedtették magukat. Nem hiába, itt már február közepén is javában tavasz volt! 

 


 

Egy felejthetetlen kirándulásról a Caminito del Ray-nél tett látogatásunkról  később olvashatsz majd. Ezt semmiképpen nem szabad kihagyni ha szereted az izgalmat és a csodás tájakat! 

 

Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel a blog jobb alján. További képekért kövesd a Facebook illetve a Pinterest és Instagram oldalam, amiket itt tudsz elérni.

  

A bejegyzés trackback címe:

https://otthon-homesweethome.blog.hu/api/trackback/id/tr2713568765

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.